Vissza
A politikát az teszi létezővé és az ad neki értelmet, hogy a résztvevői és érintettjei közügyeket helyeznek a „köz asztalára”, közügyekről vitatkoznak, közügyeket gondoznak és valósítanak meg. Egy adott közösség vezetője, bármilyen posztot is tölt be, minden esetben a közösségre tartozó ügyekkel foglalkozik, az ott élő emberek gondjainak megoldásán fáradozik. Ez az alapvető feladata, s a politika egész masinériája ezt igyekszik szolgálni. A közösség tagjai is akkor elégedettek valamennyire a politikával, ha azt tapasztalják, hogy a közproblémák megoldásának a terepe. Mindez sok féle formát ölthet, realizálása is összetett praxis, de a politikában minden a közügyek körül forog. A hatalom is. A közügyek megállnak magukban, például az igény, hogy óvjuk a természetet vagy gyógyítsuk a beteg embereket, a hatalom viszont mindig ideológiai mankóra, a közügy mankójára szorul. A közügy a politika legfontosabb témája és területe.
Tartalomjegyzék
Bevezetés: A res publica megismerése
ELSŐ RÉSZ
KÖZÜGYEK A KÖZVETLEN KAPCSOLATOK KERETEI KÖZÖTT
I. fejezet. Közügy a primer közösségek világában
1. Közösségek közpolitikája és a hagyomány
2. Családi-rokoni kapcsolatok és szerepük a családalapításban
3. Közfeladat a családban: a gyermek születése és felnevelése
4. Az idős emberek helyzete
5. Szomszédsági-lakóhelyi közösségek és a kölcsönös segítés politikája
6. Köztulajdon gondozása és a közlegelő esete
II. fejezet. Civil szervezetek és közügyek
1. Civil társadalom és civil szerveződés
2. Közgazdaságtani, szociológiai és politológiai értelmezések
3. Ami nem civil: profitorientált, állami és hatalmi
4. Ami civil: közcélúság, önkéntesség és önkormányzó működés
5. Közügyek a civil szervezetekben
III. fejezet. Közügyek a tanácskozó testületek előtt
1. Testületi közösségek
2. Az instrumentális racionalitás kérdőjelei
3. Deliberatív (diszkurzív) logikák
4. A tanácskozó testületek funkciói
MÁSODIK RÉSZ
KÖZÜGYEK SZERVEZETI KÉPVISELETE
IV. fejezet. Közjó a képviseleti demokráciában
1. Közügy és közjó
2. Normatív közjó és objektív közérdek
3. Az (újra)értelmezett közjó
4. Képviseletelméletek
5. Ankersmit a politikai reprezentációról
6. A diszkurzív közügy
V. Fejezet. Közigazgatás és közügy
1. A közigazgatás szervezete és jogszerűsége
2. A közigazgatás legitimitása: demokratizmus és hatékonyság
3. Kiszámíthatóság, egyenlőség, biztonság, szervezés
4. Közügyek és közfeladatok a közigazgatásban
5. Szakpolitikák: testek, tudások, közösségek, tárgyiságok
VI. fejezet. Népszavazás közügyekről
1. A népszavazás mint jogi és politikai intézmény
2. Érvek a népszavazás ellen és mellett
3. A népszavazási kérdés megfogalmazásának nehézségei
4. Mire és miért szavaz az állampolgár
5. A népszavazási eredmény értékelése és értelmezése
HARMADIK RÉSZ
VIZSGÁLATOK A KÖZ VÉLEMÉNYÉRŐL ÉS A KÖZÜGYEKRŐL
VII fejezet. Közvélemény-kutatás és a köz véleménye
1. A közvélemény-kutatások jelentősége
2. Kutatások és eredmények
3. Előfeltevések és érvényességek
4. Közügyek a közvélemény-kutatások tükrében
VIII. fejezet. Közügyek napirenden
1. A napirendkutatás és az agenda setting sztori
2. Hatások és összefüggések: eredmények és problémák a napirendkutatásban
3. Küzdelem a témák meghatározásáért: a magyarországi kutatások eredménye
4. Az agenda setting és a közügy
XI. fejezet. Közügyek diszkurzív vizsgálata
1. A szavak és szövegek a politikában
2. A politikai szövegek jellege és státusa
3. A diskurzuselemzés módszerei és eljárásai
X. fejezet. Közpolitikai diskurzuselemzések
1. Kudarcok és kiútkeresések a közpolitikai vizsgálatokban.
2. Argumentatív diskurzuselemzés
3. Narratív közpolitikai elemzés
4. Kulturális közpolitikai elemezés
5. Etnográfiai közpolitikai elemzés
6. A diskurzuskoalíció kérdései
IRODALOM