Élen a hazai politikatudományban
Kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
június 12.
Kiemelkedő a Politikatudományi Intézet nemzetközi folyóirat publikációs teljesítménye 2019 és 2022 között
június 12.
április 2.
Megjelent Kopasz Marianna (TK PTI, tudományos főmunkatárs), Bartha Attila (TK PTI, tudományos főmunkatárs) és Takács Judit (TK SZI) cikke "Pandemic policymaking in European populist and liberal democracies: a comparison between Hungary and Portugal" címmel a "Political Research Exchange" folyóiratban.
Kopasz, Marianna, Bartha, Attila, & Takács, Judit (2025). Pandemic policymaking in European populist and liberal democracies: a comparison between Hungary and Portugal. Political Research Exchange, 7(1).
| Folyóirat neve: | Political Research Exchange |
| Kiadó: | Taylor & Francis Ltd. |
| SCImago Journal Rank (SJR) indikátor: | 0.806 (Q1) |
| Impaktfaktor: | 1.8 (2023) |
A tanulmány a COVID-19 világjárvány kezelésére irányuló szakpolitikákat hasonlítja össze Magyarországon és Portugáliában. Ez a két EU-tagállam számos olyan tényező tekintetében hasonlóságokat mutat, amelyek befolyásolhatják egy világjárvány egészségpolitikai kimenetelét: a gazdasági fejlettség szintje, a közigazgatási rendszer és a törvényhozás centralizáltsága, valamint a válságkezelési felkészültség. Ennek ellenére a COVID-19 egészségpolitikai kimenete kedvezőbben alakult Portugáliában. Feltételezésünk szerint politikai tényezők, különösen a populista és a liberális demokráciák világjárvány-kezelési gyakorlatainak eltérő jellemzői magyarázhatják ezt a különbséget. Annak vizsgálatára, hogy a populista világjárvány-kezelés milyen sajátosságai járulhattak hozzá a kedvezőtlenebb egészségpolitikai kimenetelhez Magyarországon, három dimenzió mentén vetjük össze Magyarország és Portugália járványügyi szakpolitikáit: a szakpolitika tartalma, a szakpolitikai folyamat és a szakpolitikai diskurzus. Az elemzés a 2020. március és 2021. december közötti időszakot öleli fel, vagyis a világjárvány első négy hullámát mindkét országban. Fő megállapítása, hogy Magyarországon a politikailag polarizáló narratívák és a kooperatív kormányzás hiánya csökkenthették a kormány tanulási képességét és esélyét a sikeres járványkezelésre.