Hírek

Könyvbemutató: Metz Rudolf: A megosztó vezetők és követőik

December 7-én, 15 órától kerül sor a Humán Tudományok Kutatóházának Galériáján Metz Rudolf "A megosztó vezetők és követőik. Egy kollektív Rorschach-teszt" című könyvének bemutatására.

A HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet könyvbemutatója

Metz Rudolf: A megosztó vezetők és követőik Egy kollektív Rorschach-teszt
(Gondolat Kiadó – Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2023)

Helyszín: Humán Tudományok Kutatóháza, Galéria (1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.)
Időpont: 2023. december 7. csütörtök, 15:00–16:30

Házigazda: Gyulai Attila
A könyvet bemutatják és beszélgetnek a szerzővel:
Boda Zsolt és Körösényi András

Alkalmatlan, korrupt, hazaáruló, populista, toxikus, demokráciát leromboló vagy épp mentális problémákkal terhelt – gyakran hangoznak el ezek, vagy ehhez hasonló vádak a politikusokkal szemben, s épülnek be egyúttal a köztudatba. Bármilyenek is legyenek ezek a megosztó, azaz ellentmondásos megítélésű vezetők, elemi frusztrációval és szorongással tölthetnek el minket különösen akkor, ha hatalomra kerülnek. Sőt, egyáltalán nem értjük, hogyan képes a választók jelentős része rájuk szavazni. Miért nem látják bennük ugyanazt, mint mi?

Mindez egy kollektív Rorschach-tesztet tár elénk: szemeinket a vezetőinkre szegezzük, megfigyeljük őket, de nem szűkségszerű, hogy mindannyian ugyanazt lássuk bennük. A kérdés valójában nem az, hogy milyen pejoratív vagy patologikus kategóriával írhatók le a megosztó vezetők, hiszen erre nincsenek általánosan elfogadott objektív mércéink, hanem az, hogy miért vonzódnak az emberek a megosztó vezetőkhöz, miért hiszik helyesnek a mások által rossznak és károsnak ítélt politikát, s végül hogyan alakítják a vezetők a róluk kialakult képet? A kötet, amely a szerző Metz Rudolf (a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa) több mint három évre visszatekintő kutatási eredményeit összegzi,[1] hol a jelenlegi magyar miniszterelnök példáján keresztül, hol a legfrissebb hazai és nemzetközi társadalomtudományi eredmények összevetésével amellett érvel, hogy a választ ezekre a kérdésekre a közös identitásban és az érzelmekben találhatjuk meg.

 

A kötet legfontosabb megállapításai és eredményei:

• A szociálpszichológiai kutatások abba az irányba mutatnak, hogy a követők elköteleződése és a vezetés a közös identitás erősségétől függ. Tehát: a megosztó vezetők követői nem egyszerűen „megvezetett” konformisták, akik természetes és automatikus módon vetik alá magukat a politikai tekintélynek.
• Ugyancsak téves megközelítés, hogy a „rossz” vezetőket hasonlóan „rossz” természetű emberek követik. Elterjedt feltételezés a politikatudományban, hogy a tekintélyelvű szavazók hasonlóan tekintélyelvű vezetőket támogatnak. A friss empirikus eredmények viszont azt mutatják, hogy a tekintélyelvűség és a demokráciával való elégedettség nem függ össze, és az illiberális praktikákra és a tekintélyelvű vezetésre különösen azok körében nő meg az igény, akik közel érzik magukhoz az éppen hatalmon lévő pártot és vezetőt. Azaz: a közös identitás felülírja a demokrácia iránti elköteleződésüket, és a demokratikus normákat hajlamosak csak a politikai ellenfeleiken számon kérni. Nemzetközi összehasonlításban a magyar adatok kiugróak ezt illetően.
• A szerző saját empirikus kutatása feltárja, hogy a magyar társadalmat erősen meghatározza a populista világnézet és az erős vezetők iránti igény a politikai spektrum mindkét oldalán. Bár a populizmus erősíti a messiásvárást, de nem határozta meg igazán azt, hogy mennyire ismerték fel Orbán Viktor és Márki-Zay Péter karizmatikus viselkedését, és köteleződtek el mellettük a 2022-es parlamenti választások előtt. E tekintetben a pártidentitás döntőnek bizonyult, amelyet alátámaszt az a nemzetközi összehasonlítás is, ami szerint a pártvezetők polarizáló hatása Magyarországon az egyik legerősebb.
• A kötet azokat a politikai stratégiákat is feltárja, amelyekkel a kétes megítélésű vezetők megosztják a társadalmat. Amíg kijelölik a „nép ellenségeit”, akikkel szemben „népi hősként” léphetnek fel, magukkal szemben tudatosan provokálnak ki ellenérzéseket és felháborodást az ellenfeleik irányából azzal, hogy megszegik a közösség írott és íratlan politikai normáit. A szerző olyan magyar példákkal szemlélteti az eltérő stratégiákat, mint a migrációs válság, a genderellenes politika, a felhatalmazási törvény és a Fidesz Európai Néppártból való kilépése.
• Végül a magyar tapasztalatok fényében a kötet kísérletet tesz annak a zárt politikai hiedelemrendszernek és közösségnek a megértésére, amely a megosztó vezetők körül jön létre. Ezt

 

[1] A kutatás feltételeit az Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott Populista vezetők a követőik szemében. A kortárs populista politika követőközpontú magyarázata és vizsgálata című kutatási projekt (PD 134685) teremtette meg.

---

Vissza a hírek oldalra