Hírek

Konferenciafelhívás: Rawls és az igazságosság elmúlt ötven éve

Az ELTE BTK Filozófia Intézet és a TK Politikatudományi Intézet 2021. október 21-22-ére tanévnyitó konferenciát hirdet a következő címmel: Rawls és az igazságosság elmúlt ötven éve

Az ELTE BTK Filozófia Intézet és a TK Politikatudományi Intézet

2021. október 21-22-ére tanévnyitó konferenciát hirdet a következő címmel:

Rawls és az igazságosság elmúlt ötven éve

Felkért előadó: Kis János (CEU Demokrácia Intézet, Budapest).

Szervezőbizottság: Kapelner Zsolt, Mráz Attila, Réz Anna, Tóth Szilárd János.

John Rawls minden kétséget kizáróan a 20. század egyik – ha nem a – legjelentősebb politikafilozófusa volt, akinek 1971-es Az igazságosság elmélete című korai főműve új lendületet adott az analitikus politikafilozófiájának. Rawls születésének századik, illetve Az igazságosság elmélete megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából az ELTE BTK Filozófia Intézet és a TK Politikatudományi Intézet konferenciát szervez, amelynek témája a Rawls által inspirált filozófiai viták alakulása, illetve a Rawls-kutatás fejleményei az elmúlt évtizedekben, és ezek relevanciája a kelet-közép európai régióban.

A rawlsi életmű meghatározó jelentőségű a XX-XXI. századi politika- és társadalomfilozófia számára, de a kortárs erkölcsfilozófiában is nehezen megkerülhető. Az életmű ugyanakkor filozófiatörténeti kérdéseket is felvet, hiszen az újkori szerződéselméletek örökösének is tekinthető, illetve saját történeti előzményeire önálló műben is reflektál. A kései Rawls pedig az igazságosság és más politikai értékek, elvek metafizikai státuszát és megismerhetőségét érintő, elméleti filozófusok számára is releváns kérdéseket feszeget.A konferencia időpontja 2021. október 21-22. Amennyiben a hatályos járványügyi intézkedések lehetővé teszik, a konferenciát személyesen, offline tartjuk meg, a helyszín: az ELTE BTK Filozófia Intézet (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a., I. ép.). Ha ez nem lehetséges, a konferencia online kerül megrendezésre.

Háttér

Az igazságosság elmélete ’71-es megjelenése utáni évtized angolszász politikafilozófiáját alapvetően határozták meg Rawls liberális egalitárius nézetei körüli viták, amelynek kritikái egyrészről a közgazdaságtan (John Harsanyi), illetve a libertarizmus (Robert Nozick), majd a ’80-as évektől kezdve mindinkább a kommunitarizmus, a közösségelvűség, a nacionalizmus felől fogalmazódtak meg (Alasdair MacInthyre, Michael Sander, Yael Tamir, Charles Taylor, Michael Walzer). Szintén innen datálható Rawls feminista kritikája olyan szerzők részéről, mint például Susan Moller Okin.

A ’90-es években fordulatot hoz a Political Liberalism, Rawls kései főművének megjelenése, amely azt a kérdést teszi fel, miként lehetséges egy igazságos és stabil társadalmi rend létrehozása egy mély világnézeti ellentétektől terhes, plurális társadalomban. Nézeteit a kétezres évek elején kritikusok új hulláma teszi vizsgálat tárgyává: a politikafilozófiai realizmus képviselői (John Horton, Chantal Mouffe, Raymond Geuss), Rawls idealizmusát támadják, míg a szocialista filozófus G. A. Cohen nagyhatású Rawls-kritikájában (Rescuing Justice and Equality) egalitárius szempontból vitatja téziseit. Az 1999-es A népek joga illetve a 2001-es Justice as Fairness: A restatement zárják Rawls életművét.

Rawls munkássága azonban nem csupán kritika tárgyát képezte, hanem megtermékenyítően hatott a politikafilozófia számtalan területére. Az igazságosság elméletében megfogalmazott, az elosztási igazságosságról szóló elmélete a mai napig referenciapont e probléma kutatói számára. A Political Liberalism a nyilvános igazolás fogalmának középpontba állításával nagyban hozzájárult a deliberatív demokrácia, a multikulturalizmus, és a konstitucionalizmus elméleteihez. A 2000-es Előadások a politikai filozófia történetéről pedig nem csak Rawls elméletének eszmetörténeti gyökereit tárja fel, hanem önálló hozzájárulás a koramodern és modern politika- illetve társadalomfilozófia történetéhez is.

Az elmúlt két évtized politikafilozófiája rámutatott a Rawls filozófiájában rejlő innovatív lehetőségekre. A globális igazságosság kortárs elméletei nagyban építenek Rawlsra – épp úgy a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó A népek jogára, mint Az igazságosság elméletére. A feminista filozófus Iris Marion Young Rawls nézeteivel párbeszédbe lépve vezeti be a strukturális igazságtalanság napjainkban széles körben használt fogalmát. Tommie Shelby 2016-os kötetében Rawls elméletére építve dolgozza ki az Egyesült Államokbeli faji alapú szegregációról – az úgynevezett „gettókról” – szóló politikaelméletét. Olyan szerzők, mint Martin O’Neill és William Edmundson rámutattak, hogy Rawls igazságosságelmélete a közhiedelemmel ellentétben mélyreható gazdasági és társadalmi változásokat sürget, és akár a kapitalista piacgazdaság radikális kritikájának is alapot adhat.

Témamegjelölés

Konferenciánkra várjuk a filozófia, a politológia, a jogtudomány, illetve kapcsolódó diszciplínák olyan kutatóinak jelentkezését, akik a Rawls filozófiájával kapcsolatos jelenkori vitákhoz innovatív módon, az elmúlt évek Rawls-kutatásának fejleményeinek kontextusában szólnának hozzá.  Üdvözöljük azokat az előadásokat is, amelyek arra összpontosítanak, hogy a rawsliánus elméleti keretek mennyiben és hogyan alkalmazhatók a kelet-közép-európai régió társadalmi és politikai jelenségeinek elemzésére, illetve e jelenségek normatív elemzése hogyan gazdagíthatja új elméleti problémákkal és megoldásokkal az eredetileg elsődlegesen az amerikai kontinens és Nyugat-Európa politikai jelenségeire építő rawlsiánus politikai filozófiát. Várjuk továbbá a rawlsi életmű meghatározó témáira -- különösképpen az igazságosság, legitimitás, egyenlőség kérdéseire -- fókuszáló, ezeket az elmúlt 50 év filozófiai eredményei nyomán továbbgondoló előadásokat is. 

Az előadások foglalkozhatnak az alábbi témákkal, de a jelentkezőknek nem szükséges ezekre szorítkozniuk:

• Rawls és a filozófiatörténet: milyen helyet foglal el Rawls a politikafilozófia 20-21. századi történetében, mely hatástörténetekbe illeszkedik munkássága, és hogyan viszonyul a század viharos politikatörténetéhez? Helytálló-e locke-i, kanti, vagy éppen hegeli gondolat örököseként jellemezni? Hogyan helyezhető el és értékelhető Rawls munkássága például a cambridge-i iskola, a frankfurti iskola vagy éppen az analitikus marxizmus kontextusában?

 

• Politikai liberalizmus a 21. században: vajon egyre megosztottabb, polarizált világunkban, amelyben a liberális demokrácia melletti elköteleződés egyre kevésbé magától értetődő, milyen helye van Rawls elképzeléseinek a nyilvános igazolásról, az „átfedő konszenzusról”? Hogyan építhető tovább vagy éppen kritizálható a politikai liberális elmélet világnézetileg semleges, multikulturális államról alkotott képe?

 

• Politikai és más liberalizmusok: Hogyan értékelhető Rawls politikai liberalizmusa a korlátozott politikai hatalomgyakorlás eszméjének más igazolásaival összehasonlítva, így pl. az etikai liberalizmusok (pl. Dworkin, Raz), vagy éppen a realista totalitarizmus-kritikák (pl. Arendt, Shklar) tükrében?

 

• Az antikapitalista Rawls: helytálló-e W.A. Edmundson leírása Rawlsról mint „vonakodó szocialistáról”? Ha igen, milyen alternatívát kínál Rawls a kapitalista piacgazdaság helyett?

 

• Rawls, a globális igazságosság és a nép- illetve nemzetfogalom: hogyan értékelhetjük a nemzetközi egyenlőtlenségek és a globális szegénység jelenségeire adott, Rawls által ihletett válaszokat? Hogyan értékelhető Rawls nép-fogalma, a nemzeteknek és nemzetállamoknak mint az igazságosság megvalósítására törekvő politikai közösségeknek az elmélete?

 

• Rawls és a nem-ideális elmélet: bár Rawls elsősorban ideális igazságosságelméletéről vált híressé, munkáiban a „nem ideális” politikai valóság számos problémáját is tárgyalta, például a polgári engedetlenség, az igazságos háború, vagy a humanitárius intervenció kérdéseit. Vajon napjaink politikai kihívásaira – pl. migráció, utcai politizálás, a közösségi média politikai szerepe, populizmus – adhatók-e rawlsi válaszok?

 

• Környezeti etika, klímaigazságosság és generációk közötti igazságosság: milyen válaszokat adhat Rawls filozófiája a klímaváltozás és a nyomában járó ökológiai válság problémáira? Számot adhat-e Rawls a politikai közösség -- vagy akár az emberiség -- mint történeti perspektívában létező, generációkon átívelő közösség sajátos, időbeli elosztási, erőforrás-gazdálkodási kérdéseire?

 

• Rawls és a feminizmus, able-izmus: vajon képes lehet Rawls filozófiája megfelelni a feminista és a fogyatékosság-elméleti kritikusok – mint Okin, Martha C. Nussbaum vagy Stacy Clifford Simplican – kihívásaira, vagy e kritikák a rawlsi politikafilozófia korlátaira, hiányosságaira mutatnak rá?

 

• Rawls kommunitarista kritikája 3 évtized tükrében: Rawls talán legismertebb kritikusai a kommunitaristák, a közösségelvűség hívei. Vajon kritikájukat ma is érvényesnek tarthatjuk?

 

• Realizmus vs. Rawls: a politikafilozófiai realizmus egyre jelentékenyebbé váló irányzata alapvető kifogásokkal él Rawls módszertanával és normatív elméleti törekvéseivel szemben. Helytállók-e ezek a kifogások, vagy egy rawlsi felfogás képes választ adni rájuk?

 

• Rawls és a kontinentális ill. kritikai társadalom- és politikafilozófia:  Rawls nem csupán az analitikus politikafilozófia tematizálásában meghatározó, hanem jelentős  kontinentális európai filozófusokkal is párbeszédben állt. Hogyan értékelhető a Habermas-szal folytatott vita?

 

• A politikai és morális megismerés elméletei: Létezik-e sajátosan politikai episztemológia? Hogyan értékelhetők ismeretelméleti szempontból a politikai és morális megismerés korlátaira vonatkozó rawlsi állítások? Mi a kapcsolat a politikai, a morális és az episztemológiai igazolás, illetve a liberális állam morális és episztemológiai alapjai között? 

 

• Igazságosság és metafizika: Hogyan értelmezhető és értékelhető a kései Rawls tézise, miszerint az igazságosság “politikai, nem metafizikai” érték? Mennyiben és hogyan szükséges támaszkodnia a politikai filozófiának a metafizikára, mit jelenthet a politikai értékek esetében a metafizikai megalapozottság? Milyen természetű a konstruktivista politika- és erkölcselmélet megalapozottsága, ha nem metafizikai?

A jelentkezéshez az előadók küldjék el előadásuk címét, az előadók nevét és intézményi affiliációját, valamint egy 500 szavas absztraktot a rawls100elte@gmail.com email címre 2021. július 15-ig.

A Rawls munkásságához kapcsolódó előadásokból a Magyar Filozófiai Szemle tematikus különszám formájában válogatást tervez megjelentetni. A benyújtott kéziratok a folyóirat szokásos anonim szakmai lektorálási folyamatán esnek át.

 

---

Vissza a hírek oldalra